A kezesség gyakran alkalmazott formája a készfizető kezesség. A készfizető kezesnek annyival nehezebb a helyzete az egyszerű kezesénél, hogy nem követelheti, hogy a jogosult először a kötelezettől próbálja meg behajtani a követelését. Így készfizető kezesség esetén a jogosult akár rögtön a kezestől is követelheti a teljesítést, kihagyva a követelés eredeti kötelezettjét.
Az új Ptk. önálló alakzatként tartalmazza a fogyasztó által vállalt kezességet, amelyre különleges szabályok vonatkoznak.
A fogyaasztói kezesség tekintetében a fogyasztó olyan természetes személy, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül vállalt kezességet. Azaz nem annak a szerződésnek kell fogyasztói szerződésnek lennie, amelynek a biztosítására a kezesség létrejött, hanem az a lényeg, hogy a kezes legyen olyan személy, aki fogyasztó. Így, például, ha valaki magánszemélyként egy cég által kötött kölcsönszerződés kapcsán vállal kezességet a cég fizetési kötelezettségéért, az abban az esetben minősül fogyasztói kezesi szerződésnek, ha a kezes üzleti tevékenysége, szakmája körén kívül vállalja ezt.
Az új Ptk. a fogyasztói kezesség szabályaival azokat a fogyasztókat kívánja védeni, akik az alapjogviszonyról nem rendelkeznek kellő információval. Nem tartja indokoltnak ezért a fogyasztókat megillető védelemben részesíteni az olyan természetes személyt, aki a kezességet ugyan önálló foglalkozása és üzleti tevékenysége körén kívül eljárva vállalta, de a kötelezett jogi személy vezető tisztségviselője vagy abban többségi befolyással rendelkezik, mivel ilyen minőségében minden lehetősége megvan ahhoz, hogy pontos információkkal rendelkezzen a kötelezettről, illetve arról a kötelezettségről, amelyért kezességet vállalt. Ha tehát a cég kötelezettségéért kezességet vállaló személy a cég ügyvezetője, vagy olyan tagja, aki közvetlenül vagy közvetetten a szavazatok több mint felével rendelkezik, akkor nem beszélhetünk fogyasztói kezességről.
A fogyasztói kezesség különleges szabályai a jogosult különös tájékoztatási kötelezettsége, a keretösszeg meghatározása (vagyis a fogyasztó csak keretbiztosítéki kezesség formájában vállalhat általános kezességet), illetve a fogyasztó tájékoztatása a kötelezett késedelméről.
A fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni kell a kezes jogairól és kötelezettségeiről, illetve a helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokról. Ennek elmaradása esetén a kezes határidő nélkül jogosult a kezesi szerződéstől elállni. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztását utóbb, a szerződés megkötését követő tájékoztatással már nem lehet pótolni. Amennyiben a kötelezettségnek különleges kockázata van, akkor nem elég ennek tényéről tájékoztatni a fogyasztót, hanem a kockázat jellegéről és előre látható mértékéről is informálni kell.
A fogyasztó általános jelleggel is vállalhat kezességet, azaz valakinek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vállalja a kezességet, vagy meghatározott jogviszony (pl. szerződés) alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállal kezességet. Általános jelleggel vállalt kezesség esetén a kezesség akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért. Ez azt jelenti, ha például a fogyasztó az adósnak egy kölcsönszerződésből származó valamennyi fizetési kötelezettségéért vállal kezességet, akkor összegszerűen meg kell határozni a kötelezettség maximális mértékét. Ennek hiányában a kezességi szerződés semmis.
A fogyasztó által vállalt kezességet a korábbi Polgári Törvénykönyv nem szabályozta, ezért ezek a szabályok csak az új Polgári Törvénykönyv alapján létrejött kezességre érvényesek.
