Munkaviszony során előfordulhat, hogy a munkáltató több munkabért fizet ki a munkavállalónak, mint amire az jogosult lenne. Ilyenkor a munkáltató alappal kérheti a túlfizetett munkabér visszafizetését. De milyen határidőn belül? Miként kell eljárnia? Köteles a dolgozó felismerni a kifizetés alaptalanságát?
Felmerül a kérdés: mi tekinthető munkabérnek? A munkabér fogalma tárgyban eligazítást ad a KSH Munkaügyi Statisztikai kérdőívekhez adott útmutatója, amely szerint keresetnek minősül a munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a munkavállalónak pénzben vagy természetben fizetett díjazás. Hasonlóan fogalmaz az egyenlő bánásmód szabályainál a Munka Törvénykönyve (Mt.), amely szerint munkabérnek minősül minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás.
Nem tartozik viszont a munkabér körébe például a munkavállalónak kifizetett költségtérítés, mivel az nem a munkavégzés ellentételezése. Ez természetesen nem azt jeleneti, hogy az alaptalanul kifizetett költségtérítést a munkáltató ne követelhetné vissza. Viszont ezekre a kifizetésekre a jogalap nélkül kifizetett munkabér szabályai helyett az általános szabályokat kell alkalmazni.
A jogalap nélküli kifizetések sokféle okból előfordulhatnak, így gyakori példa a munkabér kétszeri átutalása, vagy a teljesítménybér téves kiszámítása.
A munkáltatók jelentős részénél számítógépes programok alapján történik a bérszámfejtés, és számos cég a bér elszámolásához és kifizetéséhez külső szolgáltatót vesz igénybe. E két körülmény (pl. téves adatok bevitele a rendszerbe, cégek közötti kommunikáció) időnként különösen röviddé teheti a visszakövetelésre általános szabályként nyitva álló, a kifizetéstől számított 60 napot. A kérdés bírói gyakorlata szerint tévesen kifizetett munkabér vagy díjazás jóhiszemű felvétele esetén az erről történt értesítés átvétele tényének és időpontjának vitatásakor annak megtörténtét és időpontját egyértelműen tisztázni kell.
A határidőt tehát a munkabér kifizetésének időpontjától kell számítani. A munkáltatónak e határidőn belül közölnie kell a dolgozóval a visszafizetésre vonatkozó felszólítást, vagy a visszafizetési igényét fizetési meghagyás vagy bíróság útján érvényesíteni.
60 napon túl, 3 éves elévülési határidőn belül a jogalap nélkül kifizetett munkabért akkor lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.
A jogalap nélküli kifizetés elévülési időn belül történő visszakövetelhetőségéhez a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a téves kifizetést a munkavállaló idézte elő vagy azt legalább fel kellett volna ismernie. A gyakorlatban problémát okozhat: miként állapítható meg a kifizetés alaptalanságának felismerhetősége?! Segítségül egy ítélet esszenciája: a kifizetés alaptalanságának felismerésével kapcsolatos döntés a munkavállaló jövedelmének és az eltérés nagyságrendjének vizsgálatát követően hozható meg. Meghatározó szempont, hogy olyan jelentős volt-e a különbség a szokásosan és a jogalap nélkül kifizetett bér között, hogy a munkavállaló azt észlelhette volna. A passzív magatartás mellett a munkavállaló aktív szerepet is játszhat a téves kifizetés előidézésben (pl. a teljesítmény meghamisítása, fiktív túlórák). Ugyanakkor, ha a munkáltató a munkabér kifizetésével kapcsolatban részletes írásbeli elszámolást nem ad, a kiszámítás helyessége nem ellenőrizhető, ebben az esetben a munkavállalótól nem elvárható, hogy a több jogcímen egy összegben átutalt járandóság hibás számításából adódó túlfizetést felismerje [EBH2008. 1900.]. Egy másik bírósági döntés szerint, ha a feladat teljesítésére kitűzött prémium kifizetése csak a mérleg jóváhagyásakor esedékes, az előre kifizetett prémium csak prémiumelőlegnek minősül, amely az általános elévülési időn belül követelhető vissza .
A bírósági gyakorlat szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabért a munkavállalónak főszabály szerint nettó összegben kell visszafizetnie, mivel az adó megállapítási és adólevonási kötelezettséget rendszerint a munkáltató teljesíti. Így az általa levont adót is a munkáltató igényelheti vissza.
Fontos hangsúlyozni, hogy a munkáltató nem teheti meg azt jogszerűen, hogy a követelését a következő havi munkabérből levonja. Ez jogellenes, és munkaügyi bíróság előtt támadható lépés.
A Mt. lehetővé teszi, hogy a munkáltató a visszafizetés iránti igényét, legfeljebb a minimálbér háromszorosának megfelelő összegig írásbeli fizetési felszólítással érvényesítse a munkavállalóval szemben. Azt ezt meghaladó összeg bírósági úton vagy fizetési meghagyással követelhető, amennyiben a munkavállaló önként nem fizeti vissza a jogalap nélkül kifizetett összeget.
Az Mt. 290. §-a alapján a kollektív szerződésben meghatározott jogcím alapján fennálló igény érvényesítésének eltérő szabályait a kollektív szerződés meghatározhatja. Azaz, a kollektív szerződésben kiköthető, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabérrel kapcsolatos igényét a munkáltató – összeghatártól függetlenül – fizetési felszólítással érvényesítheti. A felszólításban meg kell határozni a visszakövetelés jogalapját, a visszafizetendő összeget, a befizetés határnapját és módját, tájékoztatni kell a munkavállalót a jogorvoslat módjáról és határidejéről is.
Amennyiben bírósági út igénybevételére kerül sor, az Mt. 287. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a keresetlevelet a munkáltatói fizetési felszólítás közlésétől (személyes átvétel, postán történő felvétel) számított harminc napon belül kell előterjeszteni. A munkavállalói keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van a fizetési felszólítás végrehajtásával kapcsolatban. Az ítélkezési gyakorlat szerint a munkáltató határozata vagy fizetési felszólítása alapján levonható tartozások körébe tartozik – többek között – a tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás, szolgáltatás is.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.