Miért ne vegyük félvállról az ügyvédi felszólító levelet?

Praxisunk során gyakran szembesülünk azzal a jelenséggel, hogy esedékes és egyébként nem vitatott tartozásuk ellenére még a fizetőképes vállalkozások sem feltétlenül hajlandóak rendezni restanciájukat az erre vonatkozó ügyvédi felszólítás alapján. Jelen cikkemben pontokba gyűjtve kívánok szempontokat felsorakoztatni annak alátámasztására, miért nem jó ötlet abban bízni, hogy pusztán egy blöff volt az ügyvédi felszólító levél.

1.Az ügyvédi közreműködés igénybevétele komoly szándékot feltételez

Az ügyvédi felszólító levél terjedelméből kiindulva önmagában nem feltételez jelentős munkaidő-ráfordítást, ugyanakkor a munkája felelősségével tisztában levő ügyvéd a felszólító levél elkészítését megelőzően biztosan elvégez egy rövidebb-hosszabb átvilágítást és kockázatelemzést az érintett követelés kapcsán, beszerzi és megvizsgálja a rendelkezésre álló okiratokat, bizonyítékokat. Ezeket a feladatokat a felszólító levelet készítő ügyvéd valamilyen formában garantáltan beárazza a megbízója számára.

Az ügyvédi felszólítás tehát már önmagában is pénzbeli ráfordítást és energiabefektetést feltételez a jogosult részéről, aki tehát rálép erre az útra, abban már jó eséllyel megszületett az elhatározás a követelés behajtásához szükséges lépcsőfokok végigjárására.

2. Az ügyvédi felszólítás követelésbehajtási eljárást készít elő

A fizetési felszólítás végén a felszámolási eljárás megindításának kilátásba helyezése nem csupán egy szokásos ügyvédi frázis, hanem a Csődtörvény által a felszámolási eljárás kezdeményezésének előfeltétele. Ha ilyet látunk a felszólító levélben és nem vitattuk korábban a követelést, akkor szinte borítékolható, hogy a következő értesítés már a felszámolásra illetékes bíróságtól fog érkezni.

Az ügyvédi felszólító levél tehát nem a fióknak készül, aki ilyen kommunikációt vesz igénybe, az már biztosan számba vette a jogi eljárások lehetőségeit.

3. Jelentős összegű költséget spórolhatunk meg

Jelentős összeg alatt jelen esetben akár többszáz-ezer forint összeg is értendő: bármilyen jogi eljárás megindítására is kerüljön sor, a jogi képviselet kötelező vagy erősen ajánlott, azaz perköltségként biztosan számíthatunk ügyvédi munkadíjjal. Fontos tudni, hogy ebben a körben nem csupán közvetlenül az eljárást megindító kérelem elkészítésének munkadíja számítható fel, hanem az iratanyag áttekintésének, a megbízóval való konzultációnak, sőt magának a fizetési felszólítás megírásának díja is felszámításra kerülhet.

Ugyancsak perköltségként merül fel a tárgyi eljárás illetéke, amely felszámolási eljárásban 80.000 Ft (ami kiegészül további 25.000 Ft költségtérítéssel), peres eljárásban a követelt tőkeösszeg 6%-a.

Fontos tudni, hogy valamennyi eljárás esetén a tartozásnak az eljárást megindító kérelem kézbesítését követő teljesítése nem mentesít a perköltségek megfizetése alól, sőt annak tárgyában végrehajtható határozatot hoz az illetékes bíróság (közjegyző). Magyarán, többszáz-ezer forintunk bánhatja, ha a tartozásunkat az ügyvédi felszólításra nem, hanem csak a jogi eljárás megindítását követően rendezzük a jogosult irányába.

4. Akár a késedelmi kamatot is megspórolhatjuk

Miután a 3. pontban részletezett költségeket a jogosultnak kell első körben viselnie, értelemszerűen anyagi érdeke amellett szól, hogy ne kerüljön sor jogi eljárás megindítására. Éppen ezért nem példa nélküli, hogy a jogosultak beérik a tőketartozás megfizetésével a fizetési felszólítást követően, még akkor is, ha egyébként a felszólításban a késedelmi kamat megfizetését is követelik.

5. Erősebb a tárgyalási pozíciónk

Bármely vállalkozással megeshet, hogy átmeneti fizetési nehézségekkel kell szembenéznie. Éppen azért szoktuk javasolni megbízóinknak, hogy a fizetési felszólításban vessék fel a részletfizetés vagy fizetési haladék lehetőségét az adós számára. Még ha erre nem is kerül sor, adósként célszerű fizetési szándékunkat jelezni és megerősíteni a jogosult számára a fizetési felszólítást követően: a követelésbehajtásnak ebben a szakaszában még lényegesen kedvezőbb feltéteket járhatunk ki magunknak, mintha egy jogi eljárás során állunk elő ugyanezzel.

+1: Amit semmiképp ne tegyünk a felszólításokkal

Elmulasztani vagy kijátszani akár a fizetési felszólítás, akár a jogi eljárást kezdeményező irat postai kézbesítését. Az együttműködés teljes hiányára utaló üzeneten túl fontos tudni, hogy a vállalkozás székhelyére címzett küldemények átvételének meghiúsulása törvényességi felügyeleti eljárást (annak nyomán pedig akár kényszertörlést) eredményezhet, míg a jogi eljárás megindítását kézbesítési vélelmek segítik ilyen esetben, tehát azt kockáztatjuk, hogy úgy válik jogerőssé a követelés megfizetésére vonatkozó határozat, hogy annak tartalmáról még csak nem is értesülünk.

Forrás: ECOVIS HUNGARY

Szerző: Dr. Farkas Márton ügyvéd – Ecovis Hungary Legal