A gyakorlatban számtalan variáció fordulhat elő a KATÁ-s vállalkozások partnereivel való viszonyban, ezért egy nagyon hasznos tájékoztatást osztunk meg…
Mészáros Anikó, a MINKE titkára az alábbi megkereséssel fordult a NAV-hoz :
2021-ben igen nagy jelentősége lesz, hogy egy kisadózó vállalkozás kapcsolt vállalkozásnak minősül-e. Éppen ezért kérem, szíveskedjen megírni, hogy az alábbi esetekben kapcsolt vállalkozás esete felmerül-e a 2021.01.01. naptól érvényes kisadózó vállalkozásokról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (6a) bekezdése vonatkozásában?
1. KATA-s egyéni vállalkozó számláz olyan kft-nek, melyben ügyvezető, tulajdoni részesedése nincs.
2. KATA-s egyéni vállalkozó számláz olyan kft-nek, melyben ügyvezető, tulajdoni részesedése 50 %.
3. KATA-s egyéni vállalkozó számláz olyan kft-nek, melyben 51 %-ban tulajdonos, de nem ügyvezető.
4. KATA-s egyéni vállalkozó számláz olyan kft-nek, melyben 50 % tulajdoni hányaddal rendelkezik, de nem ügyvezető.
5. KATA-s egyéni vállalkozó számláz olyan kft-nek, melyben testvére ügyvezető.
6. KATA-s egyéni vállalkozó számláz olyan kft-nek, melyben testvére többségi tulajdonos, de nem ügyvezető.
7. KATA-s egyéni vállalkozó számláz egy olyan egyesületnek, melyben ő az elnök és jogosult az egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról dönteni, valamint képviseli az egyesületet és szervezi annak tevékenységét, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról.
8. KATA-s egyéni vállalkozó számláz a testvérének, aki szintén KATA-s egyéni vállalkozó.
9. KATA-s egyéni vállalkozó számláz a testvérének, aki az szja-tv. szerinti adózó.
10. KATA-s bt. számláz az ügyvezető (egyben bejelentett kisadózó) testvérének, aki KATA-s egyéni vállalkozó.
11. KATA-s egyéni vállalkozó számláz a testvére őcsg-jének.
12. KATA-s egyéni vállalkozó számláz a testvérének, aki mezőgazdasági őstermelő.
A katatv. 13. § (2) bekezdése értelmében a kisadózónak a kifizetőket tájékoztatnia kell arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Ezzel kapcsolatban kérdéseim:
1. Azon számlabefogadók felé is kell ilyen nyilatkozatot tenni, amelyeknek nem kell a 40 %-os kifizetőt terhelő adót megfizetniük (mert pl. belföldi nem kapcsolt vállalkozás és nem éri el a 3 m Ft-ot az éves kifizetés)?
2. Ha a szerződés megkötésére 2020. évben került sor, akkor mely időpontig kell a tájékoztatást megküldeni a kifizető felé?
3. A 2020-ban megkötött szerződések esetében elegendő-e a számlán szerepeltetni a tájékoztatást (pl. azzal, hogy a számlán feltünteti a “kisadózó” megnevezést)?
4. Ha csak szóbeli szerződés van, akkor milyen formában kell tájékoztatni a kifizetőt? Elegendő-e a számlán közölni a kisadózói státuszt, vagy mindenkinek külön nyilatkozatot kell adni? (Gondolok itt például arra a kisadózóra, aki kisboltot üzemeltet és a betérő vevője egy kft. számára kér számlát.)
5. A kisadózóhoz betérő, számlát kérő kft. vevő felé minden vásárláskor kell nyilatkozatot adni, vagy csak évente egyszer, esetleg csak az első vásárlásnál?
6. A katatv. 13. § (2) bekezdése tekintetében írásbeli tájékoztatásnak minősül-e az e-mailben elküldött üzenet, vagy az e-mail mellékleteként elküldött levél, vagy esetleg csak a papíron adott nyilatkozat megfelelő?
7. A nyilatkozat átvételét kell-e igazolni, és ha igen, mivel (tértivevény, átvevő aláírása, visszaigazoló e-mail megfelelő-e)?
Ha esetleg a fentiekkel kapcsolatban valamire nem gondoltam, ám Ön fontosnak tartja, kérem, ossza meg velem, mivel minden értelmező segítségnek nagyon örülök.
A fenti megkeresésre pedig az alábbi válasz érkezett a NAV-tól:
„Tisztelt Ügyfelünk!
Tájékoztatjuk, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 9. pontja szerint kapcsolt vállalkozás: a Tao. tv. 4. § 23. pontja szerinti vállalkozás.
A Katv. 2021. január 1-jétől hatályos 8. § (6a) bekezdése értelmében, ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
Beadványában feltett a kapcsolt vállalkozási jogviszony meghatározására vonatkozó kérdésének megválaszolása során vélelmezzük, hogy a tulajdoni arányok és a szavazati jogok megegyeznek. Ennek alapján a következő tájékoztatást adjuk.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. § 23. pont a)-c) és f) alpontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül:
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) 1. pontja nevesíti a közeli hozzátartozó fogalmát, mely szerint a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér tekintendő közeli hozzátartozónak.
A Ptk. 8:2. § (1) és (5) bekezdései arról rendelkeznek, hogy többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.
A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.
Elektronikusan feltett kérdéseire, annak sorrendjében a következő tájékoztatást adjuk.
1.) KATA-s egyéni vállalkozó számláz olyan kft-nek, melyben ügyvezető, tulajdoni részesedése nincs.
A Ptk. 3:21. § (1)-(3) bekezdései értelmében a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.
A jogi személy első vezető tisztségviselőit a jogi személy létesítő okiratában kell kijelölni. A jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személyek esetén a jogi személy alapítói választják meg, nevezik ki vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.
A Tao tv. 4. § 23./f) pontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.
Az egyéni vállalkozó üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató magánszemély, esetében a Ptk. 3:21. §-a szerinti ügyvezetés fogalma nem értelmezhető. Egy egyéni vállalkozó és egy jogi személy között kapcsolt vállalkozási viszony a Tao. tv. 4. § 23. pont f) alpontja alapján nem állhat fenn.
Ha a nevezett kisadózó egyéni vállalkozó a Kft.-ben nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel (még közvetetten sem), a Kft. ügyvezetésére tekintettel az egyéni vállalkozó és a Kft. között kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn.
2.) KATA-s egyéni vállalkozó számláz olyan kft-nek, melyben ügyvezető, tulajdoni részesedése 50 %.
A Ptk. 8:2. §-a szerint az 50 %-os tulajdoni hányad nem tekinthető többségi befolyásnak, továbbá az 1. pontnál leírtak alapján a Tao tv. 23./f) pontja szerint nem állapítható meg az ügyvezetői egyezőség, így egyéb közvetett befolyás hiányában az egyéni vállalkozó, és aki egyben 50 %-os tulajdoni hányaddal rendelkező Kft. tulajdonosa egyben ügyvezetője között a kapcsolt vállalkozói viszony nem áll fenn.
3.) KATA-s egyéni vállalkozó számláz olyan kft-nek, melyben 51 %-ban tulajdonos, de nem ügyvezető.
A kisadózó egyéni vállalkozó 51 %-os tulajdoni hányada megalapozza a többségi befolyást a Ptk. 8:2. §-a alapján, ezért az egyéni vállalkozó és a Kft. között kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn.
4.) KATA-s egyéni vállalkozó számláz olyan kft-nek, melyben 50 % tulajdoni hányaddal rendelkezik, de nem ügyvezető.
Az 50 %-os tulajdoni hányad nem alapozza meg a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyást, így – egyéb meghatározó befolyás hiányában – a kisadózó egyéni vállalkozó és a Kft. között kapcsolt vállalkozási viszony nem állapítható meg.
5.) KATA-s egyéni vállalkozó számláz olyan kft-nek, melyben testvére ügyvezető.
A Tao tv. 4. § 23. pont f) alpontja vonatkozásában nincs olyan kitétel, hogy ha az ügyvezetők különböző személyek, de egymásnak közeli hozzátartozói, akkor erre tekintettel, illetve bármiféle összesítéssel kellene a kapcsolt viszony fennállását minősíteni.
Vagyis, ha a kisadózó egyéni vállalkozó testvére (közeli hozzátartozója) a Kft. ügyvezetője, akkor egyéb meghatározó befolyás hiányában a kapcsolt vállalkozási viszony nem állapítható meg.
6.) KATA-s egyéni vállalkozó számláz olyan kft-nek, melyben testvére többségi tulajdonos, de nem ügyvezető.
A kisadózó egyéni vállalkozó és a testvére a Ptk. 8:1. §-a alapján közeli hozzátartozók, továbbá a Kft. többségi tulajdonosa a kisadózó testvére – Ptk. 8:2. § – ezért a kisadózó egyéni vállalkozó és a Kft. között a kapcsolt vállalkozási viszony megállapítható.
7.) KATA-s egyéni vállalkozó számláz egy olyan egyesületnek, melyben ő az elnök és jogosult az egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról dönteni, valamint képviseli az egyesületet és szervezi annak tevékenységét, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról.
A Tao tv. 4. § 2. pontja értelmében adózó: a 2. § (2)-(4), valamint (6) bekezdésében megnevezett belföldi és külföldi személy, a 2. § (5) bekezdésében meghatározottak kivételével.
A Tao tv. 2. § (2) bekezdés g) pontja az alapítványokat is megnevezi az adózók között.
A Tao tv. 4. § 31/b. pontja értelmében személy: a belföldi személy, a külföldi személy és a magánszemély. A 7. pont szerint belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, személyi egyesülés, egyéb szervezet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély; a 27. pont szerint külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet; a magánszemélyt a Tao tv. külön nem definiálja.
Mindezek alapján tehát egy egyesület és egy másik személy (legyen az jogi személy, személyegyesülés, egyéb szervezet, vagy éppen egyéni vállalkozó avagy vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély) között elviekben fennállhat kapcsolt vállalkozási viszony, azonban kizárólag akkor, ha az ilyen viszony fogalmi ismérvei teljesülnek.
Ahogy azt már az 1. pontban említettük az egyéni vállalkozó esetén az ügyvezetés fogalma nem értelmezhető, ezért az egyesület az egyéni vállalkozóval nem állhat a Tao tv. 4. § 23. pont f) alpontja szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban.
10.) KATA-s bt. számláz az ügyvezető (egyben bejelentett kisadózó) testvérének, aki KATA-s egyéni vállalkozó.
Válaszadásunk során vélelmezzük, hogy a Bt. tulajdonosának (egyben bejelentett kisadózó) nincs 50 %-ot meghaladó tulajdoni hányada, aki egyben ügyvezető is és közeli hozzátartozója a kisadózó egyéni vállalkozónak. Ha az ügyvezető tulajdonosnak a nincs a Bt.-ben többségi tulajdoni hányada, akkor ahogy azt már az 5. pontban említettük a Tao tv. 4. § 23. pont f) alpontja vonatkozásában nincs olyan kitétel, hogy ha az ügyvezetők különböző személyek, de egymásnak közeli hozzátartozói, akkor erre tekintettel, illetve bármiféle összesítéssel kellene a kapcsolt viszony fennállását minősíteni.
Vagyis a Kisadózó Bt. és a kisadózó egyéni vállalkozó között kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn.
8.-9., és a 11.-12. kérdések tekintetében, miszerint két egyéni vállalkozó, vagy egyéni vállalkozó és magánszemély között értelmezhető-e kapcsolt vállalkozási viszony egyeztetést kezdeményeztünk felettes szervünkkel. Az egyeztetés lezártát követően soron kívül tájékoztatni fogjuk Ön az egyeztetett álláspontról. Addig is szíves türelmét kérjük.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy a Katv. 13. § (2)-(3) bekezdései értelmében a kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő adózó a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatja a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Az adózó a változást megelőzően – a változás kezdő időpontjának megjelölésével – tájékoztatja a vele szerződéses jogviszonyban álló kifizetőt a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről vagy újrakeletkezéséről.
A 8. § (6a) és (6c) bekezdésében említett kifizető a tárgyévet követő év január 31-ig tájékoztatja a kisadózó vállalkozást a 40 százalékos mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.
I.-V.
A Katv. 13. § (2) bekezdése szerint a kifizetővel szerződéses jogviszonyt létesítő Katv. szerinti adóalanynak a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatnia kell a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. A kisadózó vállalkozásnak tájékoztatnia kell a vele szerződéses kapcsolatba lévő kifizetőt a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének vagy újrakeletkezésének időpontjáról.
A nyilatkozatot – eltérő rendelkezés hiányában – minden kifizetővel, még akkor is, ha szóbeli szerződés van közöttük a szerződés megkötésekor írásba kell foglalni. Minden szerződéskötéskor, azaz minden vásárláskor nyilatkozni kell a kisadózó jogállásról. A törvény írásbeli nyilatkozatot ír elő, így szóbeli nyilatkozat nem elegendő.
Az átmeneti rendelkezés szerint a 2020. december 31-éig kifizetővel létesített és 2021-ben még fennálló szerződéses jogviszony esetében a kisadózó vállalkozásnak 2021. január 15-éig kell tájékoztatást nyújtania a kifizetőnek a fenti körülményekről. [Katv. 32/E. § (4) bekezdés]. Vagyis a 2020. évben megkötött szerződések tekintetében, ha az 2020. évben nem zárult le 2021. január 15-éig kell nyilatkozni.
VI.-VII.
A Katv. és más adózási jogszabály sem határozza meg, hogy az írásbeli tájékoztatást mi módon kell teljesíteni, illetőleg nem írják elő annak tartalmi és formai követelményét sem.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX törvény (a továbbiakban: Pp.) 325. § (1) szerint akkor teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha
A Pp. 327. §-ában foglaltak szerint a jogi személy által kiállított vagy őrzött okiratról készített papír alapú vagy elektronikus másolat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a jogi személy, amely az okiratot kiállította vagy azt őrzi, ezt szabályszerűen igazolta a 325. § (1) bekezdés d) vagy f) pontjának megfelelő másolat kiállításával. A jogi személy által készített másolat bizonyító ereje az eredeti okiratéval azonos, kivéve, ha a másolat közokiratról készült.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) az 5. Címben szabályozza a képviselet és a cégjegyzés szabályait. A Ctv. 8. § (1) bekezdése szerint a cég képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára irányadó jogszabály állapítja meg. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet.
„ (…) Az aláírás az aláíró nevének saját kezű leírását jelenti. Az aláírás bélyegzőlenyomata nem tekinthető sem aláírásnak, sem kézjegynek, mert nem köthető egyértelműen az aláíró személyéhez. A cégjegyzési jogot tehát csak aláírással lehet gyakorolni, a névbélyegző használata cégjegyzésre nem alkalmas.” [BDT2017. 3667. I.]
A Ctv. 9. § (1)-(2) bekezdése szerint amennyiben azt a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez csatolták, a cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), illetve az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-minta tartalmazza.
A címpéldányon (aláírás-mintán) – a létesítő okiratában foglaltakkal egyezően – fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a képviselet jogcímét (pl. vezető tisztségviselő, munkavállaló), a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját. A cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére az aláírási címpéldányon a cégnél ellátott feladatköre, beosztása is szerepeltethető.
Tehát, a jogi személy által kiállított irat akkor minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak, ha az megfelel a Ctv. szerinti szabályoknak is. Ha az aláírási címpéldány a képviselő aláírása mellett a bélyegzőt is tartalmazza, akkor a jogi személy által kiállított iraton nem mellőzhető sem az aláírás, sem a bélyegző használata.
Ugyanakkor a Pp. 325. § (3)-(5) bekezdése szerint a teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetve elfogadta vagy magára kötelezőnek ismerte el.
A teljes bizonyító erejű magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél kétségbe vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja.
Ha a teljes bizonyító erejű magánokiraton szereplő aláírás valódisága nem vitás vagy bizonyított, illetve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy bélyegző vagy zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatok ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az aláírást vagy a bélyegzőt megelőző szöveget – elektronikus okirat esetén az aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatokat – az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, kivéve, ha az okiratnak olyan rendellenességei vagy hiányai vannak, amelyek e vélelmet megdöntik.
A magánokirathoz – ha azt nem a Pp. 325. § (1) bekezdése szerint állították ki – nem fűződik törvényi vélelem, és annak bizonyító erejét a bíróság a bizonyítás általános szabályai szerint a tárgyalás és a bizonyítás összes adatának figyelembevételével állapítja meg, kivéve, ha jogszabály
Tehát, ha valamely magánokirat nem felel meg a teljes bizonyító erejű magánokiratokkal szemben támasztott törvényi feltételeknek [Pp. 325. § (1) bek.], akkor egyszerű magánokiratnak minősül, melynek bizonyító erejét a bíróság főszabály szerint a tényállás szabad megállapításának elve alapján és a bizonyítékok szabad mérlegelésével veszi figyelembe.
Az egyszerű okirat és a teljes bizonyító erejű magánokirat közötti lényeges különbség abban áll, hogy a teljes bizonyító erejű magánokirat alaki bizonyító erejét a bíróság nem mérlegelheti, köteles azt elfogadni. Az egyszerű magánokirat bizonyító erejét azonban a törvény nem szabályozza, azt a bíróság szabadon mérlegeli. Az egyszerű okirat tartalmát annak a félnek kell bizonyítania, aki a perben az okiratra hivatkozik.
E főszabály alól kivételt jelent, ha jogszabály az adott magánokirat bizonyító erejét másként szabályozza, vagy az okirati bizonyításhoz meghatározott alakban kiállított okiratot ír elő.
A fentiekből adódóan, az e-mail útján megküldött okirat nem tekinthető teljes bizonyító erejű magánokiratnak. A magánokirat valódiságát azonban az okirattal bizonyító félnek csak akkor kell bizonyítania, ha az ellenérdekű fél azt kétségbe vonja.
Mindezekre tekintettel javasoljuk, hogy a felek (a kifizető és a kisadózó vállalkozás) teljes bizonyító erejű okiratban tegyék meg a tájékoztatási kötelezettségüket.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.„
Forrás: minositettkonyvelok.hu