Januártól kötelező peres eljárásban a jogi képviselet – Változnak a polgári perbeli képviselet szabályai az új Pp. alapján
Megvonhatja-e a kereskedő a kötelező jótállást egy termékre? – Amit a tartós fogyasztási cikkek jótállásáról tudni érdemes!
2018-01-27
Újra lehet pályázni a Pest megyei mikro-, kis- és középvállalkozásoknak eszközberuházásra
2019-01-19
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény számos változást vezet be a bírósági eljárás szabályai közé. Az egyik leglényegesebb eltérés, hogy a 2018. január 1-jén és ezt követően induló perekben a peres eljárás során a felek számára kötelező lesz a jogi képviselet. Az általános szabály alól csak a járásbíróság hatáskörébe tartozó és a munkaügyi perek jelentenek majd kivételt.
A jogi képviselet kötelező igénybe vételéről a bíróság a felperest akkor tájékoztatja, amikor a keresetlevelet a bíróság visszautasítja, vagy ha az eljárás folyamán lép perbe, a perbevonás közlésével. Az alperesnek szóló tájékoztatást a bíróság a kereset közlésével, illetőleg a perbevonás, perbe állítás kezdeményezésének közlésével egyidejűleg nyújtja.
A kötelező jogi képviselet szabályai vonatkoznak a fellebbezési és perújítási eljárásra is, továbbá a felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet előterjesztő félre.
A kötelező jogi képviselet hiányának legfontosabb következménye, hogy a fél perbeli nyilatkozata, cselekménye hatálytalan, azt úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot egyáltalán nem tesz – kivéve, ha törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. További jogkövetkezmény, hogy a perorvoslati kérelmet a bíróság hiánypótlási felhívás nélkül visszautasítja, illetve az eljárást hivatalból megszünteti.
A képviselő részére a meghatalmazást a fél, vagy annak törvényes képviselője adhatja.
A bíróság előtti képviseletre vonatkozó meghatalmazás a féltől, vagy törvényes képviselőjétől származó, a bírósághoz intézett jognyilatkozat, amely alapján a képviselő a képviselt nevében és érdekében végezhet percselekményeket, s tehet nyilatkozatokat.
A fél több személynek is adhat meghatalmazást. Ebben az esetben a felet a meghatalmazottak bármelyike képviselheti azzal a megkötéssel, hogy egy-egy perbeli cselekménynél, vagy jognyilatkozat megtételénél csak egyikük járhat el. Amennyiben a meghatalmazottak nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, azt a bíróság akként bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek. Ha a félnek több meghatalmazottja van, a bíróság bármelyik meghatalmazott részére joghatályosan kézbesítheti a félnek szóló iratokat.
Ha a felperes a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a bíróság az eljárást megszünteti.
Amennyiben pedig a viszontkeresetet előterjesztő alperes – felhívás ellenére – nem gondoskodik megszűnt jogi képviseletének pótlásáról, a bíróság az eljárást részlegesen, a viszontkereset tekintetében szünteti meg.
