A kata rejtett titkai

Számtalan „rejtett titka” van a kisadózó vállalkozások tételes adójának, közismertebb nevén a katának. Az immár ötéves és hamar népszerű vált adózási formát január 1-jétől az egyéni ügyvédek mellett már az ügyvédi irodák is választhatják.

A kisvállalkozások támogatására az elmúlt években több egyszerűsített, kedvező adózási formát vezettek be. Ezek közül a legnépszerűbb a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója), amelyet eddig több mint 160 ezren választották.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény(Katv.) 2013. január 1-jétől vezette be a katát, amelynek legfőbb előnye a havi fix összegű, előre tervezhető adó fizetése és az adminisztráció egyszerűsödése. Az első években hatmillió forint bevételi határig lehetett havi tételes adót fizetni, 2017-től már évi 12 millió forintig. Máig változatlan viszont az a szabály, hogyha a katás vállalkozás bevétele az adott naptári évben meghaladja a meghatározott bevételi plafont, a bevételnek a határt meghaladó része után 40%-os mértékű adót kell fizetnie, feltéve, hogy a naptári év minden hónapjára meg kell fizetni a tételes adót.

A bevezetése évében a kata és az alanyi adómentesség értékhatára (6 millió forint) egybeesett. 2017. január 1-jétől hatról 12 millióra nőtt a bevételi határ, míg az alanyi adómentesség határa 8 millió forint lett.

Az alanyi adómentesség azoknak a vállalkozóknak kedvezhet, akik a kata szerint adóznak, és akiknek az ügyfélköre nagyobbrészt magánszemélyekből áll. Míg ugyanis egy céges ügyfél visszaigényelheti vagy levonhatja az áfa összegét, egy magánszemély ügyfél nem tudja ilyen módon elszámolni az adót. Amíg egy alanyi adómentes vállalkozó 20.000 forintot számol fel egy munkáért, egy áfakörös vállalkozó ugyanezért 20.000 forint + áfát, azaz 25.400 forintot. Egy ilyen árversenyben az áfalany két dolgot tehet: alacsonyabb nettó munkadíjjal számol, vagy azonos nettó díjazás esetén kalkulálnia kell az árérzékeny vendégkör lemorzsolódásával.

Nézzük meg a kata néhány részletszabályát! A kata alanyai lehetnek az egyéni vállalkozók, az egyéni cégek, a kizárólag magánszemély tagokból álló betéti társaságok és közkereseti társaságok és az ügyvédi irodák. A kft.-k továbbra sem lehetnek kisadózók!

Az adóhatóságnak be kell jelenteni – a munkaviszonyban állók kivételével – mindenkit, aki a vállalkozásban bármilyen módon, személyes közreműködéssel részt vesz. Legalább egy főt kisadózóként kell bejelenteni. Arról is nyilatkozni kell, hogy a bejelentett kisadózó fő- vagy mellékállású kisadózónak minősül-e.

Az eddigi szabályok alapján a közjegyzők, az ügyvédek, az önálló bírósági végrehajtók és az egyéni szabadalmi ügyvivők is választhatták a katát. 2018. január 1-jétől az ügyvédi irodák is lehetnek a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyai. Egy átmeneti rendelkezés szerint a már tevékenységet folytató ügyvédi irodák 2017 decemberében a 17T201 nyomtatványon jelenthetik be, hogy 2018. január 1-jétől a kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai alapján kívánják teljesíteni az adókötelezettségeiket. De azok az ügyvédi irodák is megtehetik decemberben a kata választását célzó bejelentésüket, amelyeket ebben a hónapban vesznek nyilvántartásba. Esetükben – tekintettel arra, hogy az adóalanyi kör bővítésére vonatkozó szabály 2018. január 1-jén lép hatályba – a kata-alanyiság kezdő időpontja szintén 2018. január 1-je lesz.

Egy másik előnyös változás a tanulói, hallgatói jogviszony mellett vállalkozási tevékenységet folytatókat érinti. Január 1-jétől tudniillik nem minősül főállású kisadózónak, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat. Ami praktikusan azt jelenti, hogy a nappali rendszerű oktatásban tanulmányokat folytató kisadózónak alacsonyabb összeget, havi 25 ezret kell fizetnie a főállású kisadózók havi 50 ezer forint összegű tételes adója helyett. A módosítás nem terjed ki a kisadózó magánszemély biztosítotti jogállására, hiszen nem főállású kisadózóként nem minősülnek biztosítottnak.

A főállású kisadózó, aki ezzel biztosítottnak minősül, azaz társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez, havonta 50.000, a mellékállású kisadózó, aki viszont nem minősül biztosítottnak, havi 25.000 forintot kell fizetnie. Emellett lehet emelt összegű (75.000 Ft/hó) katát is választani. Az adót tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

A kisadózó vállalkozás egyúttal mentesül a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányban megállapított jövedelem utáni adó, a társasági adó, a személyi jövedelemadó, az egyéni járulékok és az egészségügyi hozzájárulás, a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól. Nem mentesül ellenben az általa foglalkoztatott személyek, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól. Ha a kisadózó áfaalany, akkor az áfabevallási- és fizetési kötelezettségének továbbra is eleget kell tennie. Szintén megmarad az iparűzési adó bevallási és befizetési kötelezettség!

A kisadózó vállalkozónak minden év február 25-ig kell az adóhatóság felé az előző évben szerzett jövedelméről nyilatkoznia. A kisadózó vállalkozók bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek, és az általuk kiállított számlákra rá kell írni, hogy „Kisadózó”. Amennyiben a vállalkozás az általa kiállított számlán nem tünteti fel a „Kisadózó” szöveget, mulasztási bírsággal sújtható. Ha a mulasztási bírság meghaladja a 100.000 forintot, az akár a kisadózói státusz elveszítését is jelenti. További fontos szabály, hogy a Katv. pénzforgalmi szemléletet ír elő a katásoknak: így csak a ténylegesen átvett, illetve beérkezett pénzösszegeket tekinti bevételnek. Kivéve az adóalanyiság megszűnésének napját, amikor a még függőben lévő kifizetések is bevétellé válnak.

Ha egy kisadózás hatálya alá tartozó vállalkozó egy helyről származó bevétele egy naptári évben meghaladja az egymillió forintot, erről a tényről mind a kisadózó, mind a kifizető nyilatkozni és adatot szolgáltatni köteles. Ha a kifizető nem egyéni vállalkozó magánszemély, a kisadózó mentesül a kötelezettség alól.

A jogalkotó a visszaélések megelőzése érdekében igyekszik elejét venni, hogy a kifizető a kisadózóval kötött vállalkozási szerződéssel munkaviszonyt leplezzen. Ha a kisadózónak egy helyről egymillió forintot meghaladó bevétele származik, az adóhatóság ezt munkaviszonynak vélelmezheti. Annak bizonyítása, hogy ez nem így van, a kisadózót terheli. Az adóhatóság a színlelt szerződés kizárása érdekében elsősorban az alábbi hat körülményt vizsgálja:

• a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
• a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
• az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
• a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
• a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
• a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

Ha a hat körülmény közül legalább kettő megvalósul, akkor a szerződés nem színleltnek, azaz nem munkaviszonynak tekintendő az adóhatóság értelmezése szerint.

Miután január 1-jétől 22 százalékról 19,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás mértéke, ezzel párhuzamosan emelkedik a főállású kisadózók ellátási alapja, mégpedig 90.000 forintról 94.400 forintra. Amennyiben a főállású kisadózó nem az 50.000, hanem 75.000 forint havi tételes adót fizet, az ellátások számításának alapja 150.000 forintról 158.400 forintra nő. Ezt az ellátási alapot veszik figyelembe a kisadózó vállalkozót megillető társadalombiztosítási és álláskeresési ellátások megállapítása során.

A Katv. 10. § (3) bekezdés szerint a jövedelemigazolás kiállítása során jövedelemként a katás utolsó, megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60%-át, több tag esetén fejenként egyenlő részét, de legalább a minimálbért kell figyelembe venni. Továbbá a kisadózónak akkor is a minimálbérről kell a jövedelemigazolást kiállítania az adóhatóságnak, ha nem volt bevétele. Ez kedvező lehet egy banki célú igazolásnál, de lehet kedvezőtlen is, ha szociálisan hátrányos helyzetet kell bizonyítani.

A főállású katásoknak az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor azzal is szembe kell nézniük, hogy a kedvezményes adózás csak minimális nyugdíjra ad jogosultságot. Vagyis aki nem akar megelégedni kevesebb mint harmincezer forintos nyugdíjjal, annak jó előre gondoskodnia kell valamilyen előtakarékossági formáról. További nehézséget jelent, hogy a katások csak saját magukra számíthatnak e téren, mivel állami adó-visszatérítés nem jár nekik úgy, mint a többi előtakarékoskodónak.

A tavalyi év folyamán felröppent az a hír, hogy az alanyi adómentes egyéni vállalkozóknak is vállalkozói bankszámlát kell majd nyitniuk. Nem így történt! Az adózás rendjéről szóló törvény 2017. évi CL. törvény 114. §-a alapján pénzforgalmi számlát továbbra is csak az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyeknek és a jogi személyeknek kell nyitniuk. Ennélfogva az alanyi adómentes katás egyéni vállalkozó idén sem köteles pénzforgalmi számlát nyitni!

Forrás: Jogi Fórum / Sereg András